magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
FACEBOOK
Tájékoztató
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
Fertő-tavi Hidro-ökológiai Tájékoztató Rendszer
Természetvédelmi Információs Rendszer

 

SOPRONI TIT
„Az év emlőse az ürge 2015” programsorozat
Vadonleső
VARÁZSLATOS MAGYARORSZÁG
TAVASZI MADÁRLES
GPS kerékpáros útvonalak Sopron-Fertőd és Kapuvár-Beled kistérségek terültén
 
Feliratkozás hírlevélre
Kategoriák:
Név:
E-mail cím:
Szigetköz.eu
PaNaNet
 
 
 
AZ ÉV KIEMELT FAJAI -2015
FÁJA HALA
KÉTÉLTŰJE MADARA
 
» Ophrys sphecodes
Ophrys sphecodes
 
 

Tudományos név:
Ophrys sphecodes Mill..
Magyar név:
pókbangó
Idegen nyelven:
Early Spider Orchid (angol), 
Spinnenragwurz (német)
Védettség:
fokozottan védett (100.000 Ft)
Natura 2000:
 -
Elterjedés:
Szubmediterrán-közép-európai faj, Magyarországon: Bükk, Dunántúli-khg., Ny- és D-Dunántúl, Kisalföld, Duna-Tisza köze
Előfordulás az igazgatóság területén:
Soproni-hegység (Harka), Fertő-medence (Sarród, Fertőszéplak), Pannonhalmi-dombság (Nyúl), Győr-Tatai teraszvidék (Nagyszentjános)

Állomány nagysága és változása:
Az egyik nagyszentjánosi lelőhely már régóta ismert. A Duna part rézsűjében megmaradt, mindössze 200 m2-es lelőhelyen a legtöbb egyedet 1996-ban figyeltem meg Pócze Vilmos és Horváth Lajos. Azóta az egyedszám folyamatosan csökken, 2002-ben 71, 2005-ben 52, míg 2008-ban 44 tövet sikerült megszámolni.
A másik nagyszentjánosi lelőhelyet 2008-ban fedezte fel Schmidt Dávid győri botanikus. A nyílt és zárt homoki gyepben ekkor 23 tövet sikerült megszámolni.
A nyúli lelőhely szintén régóta ismert. Itt 1995-ben sikerült eddig a legtöbb egyedet megfigyelni, ekkor 25 tövet találtak a felmérők. Azóta az egyedszám folyamatosan csökken, 2005-ben még 3 tövet találtunk, de 2008-ban már nem sikerült meglelni a fajt. Az eltűnés oka valószínűleg a fűavar felhalmozódása (korábban legeltették, később évente télen leégették) és az akác terjedése.
A Fertőszéplak és Sarród határában lévő lelőhelyet az 1990-es évek végén fedezték fel a nemzeti park munkatársai. Itt 2000-ben Laczik Dénes 118 tövet talált. A következő években a lelőhely fokozott védelme (védőkerítés) mellett is folyamatosan csökkent az egyedszám (2003-ban 33 tő, 2005-ben 25 tő), igaz újabb és újabb helyeken kerültek elő néhány töves csoportok. A védőkerítés elbontása és a terület legeltetése 2008-ban hozta meg az eredményt, ekkor összesen 903 tövet figyelt meg Takács Gábor, a mintegy 50 hektáros területen.
A Harka melletti lelőhelyet (Ezüsthegy) 2007-ben fedezte fel egy osztrák botanikus. Ebben az évben már nem sikerült megszámolni a töveket, de 2008-ban 303 tövet találtak a területen.
Veszélyeztetettség:
Aktuálisan veszélyeztett a legtöbb lelőhelyen, a Nyúl melleti lelőhelyen azonban a kipusztulás fenyegeti.
Élőhely:
Láprétek, sztyeprétek, félszáraz irtásrétek.
Veszélyeztető tényezők:
Avarfelhalmozódás (minden lelőhelyen)
Beépítés (Harka)
Fenyőtelepítés (Harka)
Technikai sportok, elsősorban az illegális motocrossosok (Nagyszentjános)
Akác terjedése (Nyúl, Nagyszentjános)
Élőhelyeinek kezelésével kapcsolatos természetvédelmi követelmények:
Élőhelyein (nálunk kizárólag száraz gyepek) az optimális kezelést az extenzív legeltetés jelenti, azonban ez kizárólag a Fertő melletti lelőhelyeken biztosítható. Legeltetés hiányában 5-10 évente biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. Ezt a legegyszerűbben egy januári gyepégetéssel lehet biztosítani. Körülményesebb, de az gyepek gerinctelen állatvilága szempontjából kíméletesebb a gyep alapos kigereblyézése és a fű elszállítása vagy elégetése.
A nyúli és a nagyszentjánosi lelőhelyeken nagyon fontos az özönfajok, elsősorban az akác rendszeres eltávolítása a területről.
Szükséges fajvédelmi intézkedések:
A legfontosabb feladat az ismert és potenciális lelőhelyek rendszeres ellenőrzése.
Területtulajdonosok megkeresése és tájékoztatása.
Illegális motocross tevékenység visszaszorítása.
Országos fajmegőrzési terv: nem készült
 
 

 
 
Galéria
 
A növény a nagyobb fűben alig észrevezető
Fotó: Takács Gábor

 
Élőhely Harka mellett
Fotó: Takács Gábor
 
 
 
 
Élőhely Sarród mellett
Fotó: Takács Gábor
 
 
 
   
 
2009. 09. 16. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design