magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
FACEBOOK
Tájékoztató
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
Fertő-tavi Hidro-ökológiai Tájékoztató Rendszer
Természetvédelmi Információs Rendszer

 

SOPRONI TIT
„Az év emlőse az ürge 2015” programsorozat
Vadonleső
VARÁZSLATOS MAGYARORSZÁG
TAVASZI MADÁRLES
GPS kerékpáros útvonalak Sopron-Fertőd és Kapuvár-Beled kistérségek terültén
 
Feliratkozás hírlevélre
Kategoriák:
Név:
E-mail cím:
Szigetköz.eu
PaNaNet
 
 
 
AZ ÉV KIEMELT FAJAI -2015
FÁJA HALA
KÉTÉLTŰJE MADARA
 
» Az Igazgatóság
Az Igazgatóság
 


A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEI

FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK

  1. FERTŐ (12 542 ha)


    A "Lacus Peiso" néven már a rómaiak által is ismert Fertő a Keleti-Alpok lábainál elterülő sztyepptó. Sajátos földrajzi elhelyezkedése folytán egyszersmind az eurázsiai füves-pusztai élőhelyek hírnöke. Vize sekély és sós, felszínét szeszélyes széljárás borzolja. A tavat elsősorban a csapadékvíz, továbbá a Wulka és Rákos-patak táplálja. A környezetébe besüllyedő medencéje miatt természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el. Mindezen természeti tényezők az emberi hatásokkal együttesen befolyásolták, illetve alakítják ma is élővilágát.

    A magyar-osztrák határon átnyúló Fertő hazai részét a környező nádövvel, rétekkel és belső tavakkal, valamint a Szárhalmi-erdővel és a Fertőrákosi kőfejtő tetején található pannon lejtősztyepp-foltokkal együtt 1977-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. Még 1979-ben az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) Programja keretében Bioszféra Rezervátummá léptették elő, 1989 óta pedig Európa nemzetközi jelentőségű vadvizei között tartják számon.

    A magyarországi Fertő-táj elkülöníthető részei a Fertőt nyugatról övező Fertőmelléki-dombsor (Fertőrákostól Fertőhomokig) és a délkeleti részen fekvő Fertőzug hazai területe (Hegykőtől Sarródon át Fertőújlak határáig).

    Fertőrákos közel az osztrák határhoz, a tó nyugati partjánál fekszik. Egyik nevezetessége a különleges, nagy kamrás fejtési módot alkalmazó egykori mészkőbánya, amelynek kitűnően faragható anyagát - a mészvázú élőlények maradványaiban rendkívül gazdag lajtamészkövet - még a bécsi operaház és a városháza építésénél is felhasználták. A kőfejtő tetején tavaszonként szép számban virítanak a leánykökörcsinek és a különféle kosborok. A községtől nem messze, közvetlenül a tó partján épült ki a fertőrákosi fürdőtelep.

    A középhegységek melegkedvelő élővilágának otthont adó Szárhalmi-erdő a dombsor legkiterjedtebb erdeje. Az elsősorban botanikai szempontból kiemelkedő területen a ritkább növényfajok mellett (boldogasszony papucsa, légybangó) számos gyakoribb védett faj is megtalálható (tavaszi hérics, apró nőszirom). Az erdő jelentős szerepet tölt be a Fertő kétéltűi és hüllői életében is: az állatok ide húzódnak vissza a tél elől. Tavaszi és őszi vonulásuk idején terelő fóliacsíkok és átereszek biztosítják haladásukat a gépkocsiktól veszélyeztetett útszakaszokon.

    Sokan keresik fel a Nagytómalom környékét kirándulás céljából. Jelzett turistaútjai részben kerékpárral is járhatók.

    A Fertő délkeleti részén, Sarród község határában található a nemzeti park székháza és oktatóközpontja, a Kócsagvár. Az épület különféle rendezvények és természetismereti oktatótáborok lebonyolítására is helyet ad. A fertőújlaki (Mekszikópusztai) kutatóházban rendezkedhetnek be mindazok, akik kutatómunkáikat a nemzeti parkban készítik.

    A Nyéki szállás, az Újakói-rétek és a fertőújlaki Cikes a vízimadarak (gém- és récefélék, sirályok és partimadarak) igazi paradicsoma. A látogatható területek megközelítése egyszerű, a szemlélődést megfigyelőtornyok segítik. Előbbit a Hanság-főcsatorna töltésén haladva, gyalogosan, utóbbit a faluba vezető autóútról érhetik el a madarászni vágyók. A pusztákon legelésző szürkemarha- és bivaly gulya, illetve rackanyáj; a szikesek természetes növény és állatvilága is mind a táj kiemelkedő értékei közé tartoznak. Ezek megismerését bemutatótáblák segítik.

  2. HANSÁG (10 482 ha)


    A Fertő-tájat keleti irányban elhagyva hazánk egyik legnagyobb, s a Fertővel egykor összefüggő lápterületére, a Hanság medencéjébe érkezünk. A nemzeti park hansági területe három egységre tagozódik: Dél-Hanság (4643 ha), Észak-Hanság (4059 ha) és a Tóköz (1780 ha).

    Vadvizei, mocsarai, láperdői élelem és eszközforrása voltak a “Hany" emberének. A nádat és az égerfát jégről termelték le; a sásból, gyékényből papucsot, táskát és falvédőt készítettek; a füzek hajlékony vesszőiből kosarat, varsát fontak. Halászok,

    csíkászok, pákászok és rákászok járták az óriási vízivilágot. Alkalmasint összegyűjtötték a vadméhek mézét és a récetojásokat is. Állataikat a lápszigetek (gorondok) savanyúfüvű legelőin tartották.

    A Hanság napjainkban szinte kultúrtájjá szelídült a számos emberi beavatkozás (vízrendezési munkálatok, tőzegbányászat, stb.) következtében. Sikerült megőrizni azonban eredeti arculatának egy részét, élővilágának jellegzetes fajait. A csatornák állóvizében, a tavak védett öbleiben fehér tündérrózsa és békaliliom virít. A Király-tóban és a Tóköz tavaiban (Barbacsi-, Fehér-, Kónyi-tó) még szép számmal található réti csík és lápi póc. Nádasaiban nagy kócsag, bölömbika és különféle nádi énekesmadarak költenek. Kékperjés láprétjeit mocsári kosbor, buglyos szegfű és kornis tárnics díszíti. Itt még fészkel a túzok, a hamvas rétihéja és előfordul a ritka parlagi vipera is. Erdeiben szürke gém kolónia él, fekete gólya, darázsölyv, rétisas és kabasólyom költ.

    A Dél-Hanságot felkeresőknek ajánljuk Öntésmajorban a Hanság kialakulását, élővilágát és a “hanyi emberek" egykori életét bemutató múzeum megtekintését, amely egész évben várja látogatóit. Földsziget és Osli között tábla jelzi az Esterházy Madárvártához vezető utat. Az épületet még a hercegség a MOSZ (Magyar Ornitológusok Szövetsége) kutatóinak bocsátotta rendelkezésére a 30-as évek elején. A Dél-Hanság többi pontja (a Madárvárta múzeuma, Csíkos-égeres, Király-tó), valamint a Fehér- és Barbacsi-tó szakvezetővel látogathatók. Az Észak-, vagy Lébényi-Hanságban a védett területeket csak a kijelölt erdészeti feltáróutakon lehet megközelíteni. A Fehér-tó partján épült Madárvárta már húsz éve színhelye a júliustól augusztusig tartó hansági Ornitológiai és Természetvédelmi Kutatótábornak. Itt a nemzeti park szakembereinek vezetésével szerezhetnek a fiatalok ismereteket a környék természeti értékeiről.

  3. RÉPCE-MENTE (563 ha)


    A Répce-menti rétek a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik legszebb részlete Győr-Moson-Sopron és Vas megye határán. A védett terület a Répce Nagygeresdtől Répceszemeréig húzódó szakaszát, az azt övező réteket, valamint a “Tőzikés" erdőt foglalja magába. Számos értékes növény- és állatfaj talál otthonra e területen.

    A mocsárréteken szép számban díszlik az agárkosbor, a szibériai nőszirom, a réti iszalag, a buglyos szegfű és a kornistárnics. A magassásosokban költ a haris. Hajnalban és esténként hallani a hím jellegzetes harsogó hangját. A gerinctelen állatvilág jelesebb képviselői a farkasalmalepke, a nappali pávaszem, a fecskefarkú lepke. Az egykor vízimalmokat éltető, ma a Hany felé szabadon futó patak ágai kiváló életteret nyújtanak az édesvízi halfajok (csuka, sújtásos küsz, kövi csík) számára az év minden szakában.

    A rétek ölelésében, Csáfordjánosfa határában található a “Tőzikés" erdő. Magyarországon a legnagyobb tömegben e tölgykőris-szil ligeterdő alját borítja hóolvadás után a tavaszi tőzike, melynek virágszőnyegébe ligeti csillagvirág, sárga tyúktaréj, berki szellőrózsa vegyül. Az erdőben az odúlakó madárvilág tagjai költenek: szürke küllő, közép fakopáncs, fekete harkály, nyaktekercs. A fák lombkoronájában fészkel a héja, a karvaly és az egerészölyv.

    Az erdő a kijelölt turistaútvonalon szabadon látogatható.

TÁJVÉDELMI KÖRZETEK

  1. SOPRONI TÁJVÉDELMI KÖRZET


    A Soproni-hegységet 1977-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. A védett terület kiterjedése 4905 ha, melyből 4390 ha erdő.

    A hegység legmagasabb pontja a Magasbérc (557,6 m), mely a Keleti-Alpok kristályos vonulatának keleti nyúlványa. Jellegzetes kőzetei az ortogneisz, a fillitszerű csillámpalák, a fehér kvarcit és a leukofillit. Ezek szép feltárásai a nándormagaslati, a deák-kúti és a bánfalvi kőfejtők, valamint a Vöröshíd földtani alapszelvénye.

    Vízrajzilag a terület különálló egység; mintegy 70 forrást ismernek, melyeknek nagy része azonban időszakos. Jelentősebb vízfolyásai a Rák-patak, a Liget-patak, a Kecske-patak. Kisebb, mesterséges tavai: a Hermesi-, a Fehér-úti és a Szalamandra-tó. Éghajlata kiegyensúlyozott, szubalpin jellegű.

    A terület növénytani jelentősége, hogy két flóratartomány találkozik itt; a kelet-alpesi és a magyar flóratartomány. Jellegzetes növénye a tömegesen előforduló csarab és az erdei ciklámen. Itt találhatók hazánk legnagyobb kiterjedésű mészkerülő növénytársulásai. Jelenleg a telepített fenyvesek és az őshonos lombos erdők aránya kb. 50-50 %. A terület kétéltűi közül említést érdemel a gyepi béka és a foltos szalamandra. A madárvilág jellegzetes képviselői a fenyves-, a kormosfejű- és a búbos cinege, a keresztcsőrű, a fekete gólya és az uhu.

    A hegység az országos jelzésekkel ellátott túraútvonalakat követve járható be. A tájvédelmi körzet értékeinek bemutatását tájékoztató táblák (Ifjúsági Tábor Brennbergvölgy, Printz-pihenő) segítik.

  2. PANNONHALMI TÁJVÉDELMI KÖRZET


    Az 1992-ben, 7052 ha-on létrehozott tájvédelmi körzet három, egymástól jól elkülöníthető részből áll. E három egység más és más típusú élőhelyet testesít meg.

    A kisalföldi meszes-homokpuszta egykori területeit a nyílt, záródó és zárt homokpusztai gyepek, pusztai töviskés bozótosok, borókás szürkenyárasok és klímazonális kocsányos tölgyesek alkotják. A legjellegzetesebb, védett növényfajok közül ki kell emelnünk a pusztai árvalányhajat, a henye boroszlánt, a pókbangót és a téltemetőt.

    Gönyű és Nagyszentjános határában találhatók az Erebe-szigetek. E Duna melletti szigetvilág holtágaival, meredek falú, szakadó partjaival, háborítatlan környezetével igen jó élőhelyet nyújt ritka, védett fajainknak. A szigetek zömét alacsony ártéri galériaerdők borítják. Győr város közvetlen környezetében találhatjuk a Rába régi árterületét. Itt mély fekvésű, zsombékos, tocsogós, mocsaras rétek váltakoznak holtágakkal, az őket kísérő fasorokkal, facsoportokkal, ligetes, cserjés területekkel, legelőkkel. E táj fő értéke változatosságában rejlik.

    A Pannonhalmi-dombság három vonulatból áll, amelyet két fővölgy választ el egy mástól. Környezetéből szigetszerűen emelkedik ki, így tájképi értéke is jelentős.

    Uralkodó erdőállományai magasabb térszínen a cseres-tölgyesek, alacsonyabb térszínen és a széleken a tatárjuharos-lösztölgyesek voltak. Védett növényei közül ma tömegesen fordul elő a tarka nőszirom, a nagy ezerjófű és a bíboros kosbor.

    Zoológiai értékei közül elsőként kell megemlítenünk a térség jelentős gyurgyalag állományát. További értékei a fekete gólya, a holló; a téli-tavaszi időszakban a réti sas és a parlagi sas. A védett emlősfajok közül itt fordul elő a leggyakrabban a vadmacska.

    A tájvédelmi körzet természeti értékeit bemutató tanösvények találhatók a Holt-Rába mentén Gyirmótnál, Ravazd-Sokorópátka között a dombságon át és Pannonhalmán az Apátság körül.

  3. SZIGETKÖZI TÁJVÉDELMI KÖRZET


    A Kisalföld északi része, a Duna és a Mosoni-Duna közti terület a Szigetköz.

    A kb. 370 km2 kiterjedésű terület első, jelentős vízrendezése a századfordulón történt. Később alakult ki az egységes árvízvédelmi rendszer. A 60-as években a hajózás feltételeinek biztosítása érdekében végeztek szabályozási munkákat, amelyek következtében kialakult a szigetközi hullámtér mai képe.

    A Szigetközi Tájvédelmi Körzetet 1987-ben alapították, a Szigetköz sajátos vízrendszerének, jellegzetes növény- és állatvilágának megőrzésére. A TK területe 9157 ha, ebből fokozottan védett 1325 ha. Fontosabb területi részei a Mosoni-Duna menti erdők, a keményfaligetek maradványaival; a Duna hullámtere; valamint kisebb, különálló gyepterületek a mentett (töltésen kívüli) oldalon.

    A Szigetköz élővilága gazdag, mely számos hazai ritka fajt, másutt már nem látható életközösséget is megőrzött. A Duna menti tölgy-kőris-szil ligeterdők szép maradványai találhatók itt. A Magyarországon előforduló 48 orchideának 20 faja, az ibolyáknak pedig 8 faja él a tájvédelmi körzeten belül.

    A Dunában és mellékágrendszerében 65 halfaj él, ebből 16 védett (pl. a botos kölönte, a tarka géb). A hazai kétéltűek majd minden faja megtalálható a tájvédelmi körzetben. Vízi gerinctelenekben - pl. tegzesek, kérészek, szitakötők - és szárazföldi rovarokban (lepkék) ugyancsak gazdag e terület.

    A Szigetköz állatvilágának jellegzetes képét alkotják a madarak. Kb. 200 fajuk költ vagy vonul át a területen; közülük 15 faj fokozottan védett (fekete gólya, barna kánya, cigány réce). Az emlősöknek 40 faja él itt, természetvédelmi szempontból legjelentősebb a vidra és a hód. A mentett oldalon értékes égerláp és mocsárrét maradványok, továbbá vízi élőhelyek - morotvák, tavak, csatornák - is találhatók.

    A tájvédelmi körzet nagy része jól megközelíthető gépjárművekkel, a parkolási lehetőség is adott a TK határain kívül. A védett területen belül a közlekedés csak gyalogosan, vagy kerékpárral javasolt. A Szigetközi TK Lipót-Gombócosi kutatóháza táborok és kutatási programok lebonyolítására vehető igénybe.



TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK


NAGYCENKI HÁRSFASOR TT (13 ha)

PANNONHALMI ÁRBORÉTUM TT (22 ha)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)


HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERÜLETEK


Országos jelentőségű természeti értékeink mellett Győr-MosonSopron megyében 47 terület, illetve természeti emlék áll helyi (önkormányzati) védelem alatt. Csak felsorolásszerűen emelnénk ki közülük az alábbiakat.

Ásványráró: Rárói fekete nyárfa, Dénesfa: Cziráky-kastély parkja, Hédervár: Árpád-tölgyfa, Kont-emlékhely, Kisbodak: Nagy-réti morotvapatkók, Mosonszentmiklós: Tiszafák.


 

   
 
2016. 05. 25. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design