Név

 Élőhelye

csonkafülű denevér

(Myotis emarginatus)

Szülőkolóniáit – amelyek akár több száz egyedet is számlálhatnak – általában templomok, kastélyok padlásán alakítja ki. Télen többnyire barlangokba húzódik.

északi pocok

Jó vízellátottságú, magassásos társulások, zsombékosok.

közönséges vidra

Minden olyan víztest közelében előfordul, ahol megtalálja táplálkozó-, búvó- és szaporodóhelyét: folyókon, tavakon, halastavakon, csatornákon.

nagyfülű denevér
(Myotis bechsteinii)

Őshonos fafajokból álló, idős erdők. Szálláshelyeit odúkban alakítja ki.

nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)

Őshonos fafajokból álló, idős – szinte összeroskadó – erdők. Szálláshelye: faodúkban, leváló kéreg alatt, farepedésekben, ritkábban sziklahasadékokban. A lakott és mezőgazdasági területeket elkerüli.

 Név

 Élőhelye

keleti sün

Általánosan elterjedt, szinte mindenhol előforduló faj. Ritkás erdők, cserjések, kertek, parkok.

mezei cickány
(Crocidura leucodon)

Nyílt füves területek.

keleti cickány

Mozaikos vegetációjú területeken, bozótosokban, kertekben, településeken megtalálható. Az összefüggő erdőket és a száraz élőhelyfoltokat kerüli.

erdei cickány

Dús vegetációjú hűvös és nedves élőhelyeket preferálja, de a szárazabb erdőrészeken is előfordul.

törpecickány

Nedvesebb, üdébb rétek lakója. Zárt erdőket kerüli.

Miller-vízicickány

Eutróf vizek, kisebb patakok, tavak, mocsarak lakója.

közönséges vízicickány

Elsősorban a nyílt vizes élőhelyeken fordul elő, de időszakos vízborítású égeres láperdőkben is megjelenik.

közönséges vakond

Általánosan elterjedt, szinte mindenhol előforduló faj.

kis patkósdenevér

Nyári szálláshelye meleg, sötét padlásokon, illetve kiegyenlített klímájú föld alatti búvóhelyeken lehet. Télen föld alatti szálláshelyhez kötődik, pincékbe, bányákba, barlangokba húzódik. Kedveli a mozaikos élőhelyeket, gyümölcsösöket.

közönséges késeidenevér

A lakott területek tipikus denevérfaja. Szálláshelyeit, szülőkolóniáit épületekben – padlásokon, templomtornyokban – alakítja ki. Legtöbbször a telet is épületekben tölti, de barlangokba, régi bányavágatokba is behúzódhat.

fehérszélű törpedenevér

Kultúrakövető faj, szinte kizárólag épületek zugaiban, gerendák között, zsalugáter mögött stb. telepszik meg, és telelni is épületekbe húzódik.

durvavitorlájú törpedenevér

Fákkal, bokrokkal tarkított mocsarak, lápok és ezekkel szomszédos mozaikos területei, hullámterek, árterek.

közönséges törpedenevér

Gyakorlatilag mindenhol megtalálható, ahol erdők vagy települések vannak. Szálláshelyeit, szülőkolóniáit odúkban, leváló kéreg alatt, épületek zugaiban (panelépületek) vagy akár templomtornyokban is kialakíthatja. Általában télen is faodúkba, ritkábban barlangokba húzódik.

szőröskarú koraidenevér

Erdőlakó denevérfaj. Kedveli az idősebb, odvakban gazdag lomboserdőket, síkvidéki területen elsősorban tölgy-kőris-szil ligetekben jellemző. Szálláshelyeit, szülőkolóniáit faodúkban alakítja ki, a téli időszakot is mindig ezekben tölti.

rőt koraidenevér

(Nyctalus noctula)

Egyik leggyakoribb denevérfajunk. Településeken, erdőkben mindenütt megtalálható. Nyári búvóhelye és telelőhelye egyaránt a fák odvaiban, kéregrepedéseiben van, de tömeges lehet a panelépületekben is.

szürke hosszúfülű-denevér

Mindenütt elterjedt faj. Ideális élőhelye a kertes, ligetes, parkos településeken van. Nyári szállása templomok padlásán és tornyában, kisebb épületek padlásán van. Télre föld alatti búvóhelyet keres.

barna hosszúfülű-denevér
(Plecotus auritus)

Erdőlakó denevérfaj. Elsősorban hegyvidéken, odvakban gazdag lomboserdőkben jellemző, de nálunk több esetben megfigyelték alföldi, idős ligeterdőkben.

fehértorkú denevér 

Ritka, szórványos előfordulású faj, általában csak magányos egyedei kerültek megfigyelésre. Elsősorban épületek és sziklarepedésekben üt tanyát.

Brandt-denevér

Kizárólag hegyvidéken előforduló, erdőlakó denevérfaj. Kedvelt a víz közelségét, így hekyvidéki kis tavak környékén, égeressel kísért patakvölgyekben jellemző. Nyáron faodvakban telepszik meg, a telet is elsősorban ezekben, néha bányavágatokban, barlangokban tölti.

vízi denevér

Hazánkban elterjedt, vizes élőhelyekhez kötődő faj. Folyók árterén, tavak, csatornák partján telepszik meg. Nyári szálláshelye faodvakban, ritkábban padálásokon van, a telet többnyire faodvakban tölti.

közönséges denevér

Sokfelé megtalálható, de nem gyakori faj. A nyarat nagyméretű padlásokon, templomtornyokban tölti, telelni bányákba, barlangokba húzódik. Táplálkozóterülete füves tisztásokon, legelőkön, fasorok mentén, öreg gyümölcsösökben van.

bajuszos denevér

Erdőlakó denevérfaj, főként tölgyesek lakója. Általában hegyvidéken él, de néhány alföldi előfordulása is ismert idős ligeterdőkből. Nyáron faodvakban él, télre barlangokba, felhagyott bányavágatokba vonul.

horgasszőrű denevér

Összefüggő erdpkben élő erdei faj. Kedveli az idős tölgyeseket és vegyes állományú erdőket, ahol sok odú található. Mind a telet, mind a nyarat faodvakban tölti, de télen elszórtan barlangok, bányák falán is találkozhatunk vele.

vörös mókus
(Sciurus vulgaris) 

Magyarországon erdős területein, parkokban, gyakran fasorokban közönséges faj.

közönséges ürge

Rövid füvű legelők, füves puszták talajlakó állata.

erdei pele
(Dryomys nitedula)

Szárazabb, sűrű, változatos fajösszetételű erdőszegélyek, sűrű cserjeszintű erdők faja.

mogyorós pele

Hegyes-dombos vidékek gazdag cserjeszintű erdeiben, cserjés erdőszegélyeiben jellemző rágcsálófaj. Sokszor nedves élőhelyeken, nádasok szegélyezte füzesekben, ligeterdőkben is megtelepszik.

nagy pele

Elsősorban hegy- és dombvidéki erdőkben jellemző. Dús cserjeszintű gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek, elegyes bükkösök, szegélycserjések, erősen bokrosodott, felhagyott gyümölcsösök az élőhelyei. Néha erdőközeli házak padálásán is felbukkan.

eurázsiai hód

Élőhelye elsősorban a fás vízpartokhoz köthető.

csalitjáró pocok

(Microtus agrestis) 

Nedves és dús növényzetű területek, mint mocsárrétek, láprétek, patakpartok jellemző pocokfaja.

Leggyakrabban időszakosan többletvízhatásnak kitett alföldi füves pusztákon, tavak, patakok, csatornák mentén találkozhatunk vele.

nyuszt

Főleg középhegységi és dombvidéki erdőkben fordul elő. Élőhelyet elsősorban erdők jelentik. Az erdőállomány kora az odúképződés miatt meghatározó a faj szempontjából, kedveli a dús aljnövényzetű, rágcsálókban gazdag erdőfoltokat. 

 Név

 Élőhelye

mezei hörcsög

Napjainkban egyértelműen mezőgazdasági területekhez, néha gymölcsösökhöz kötődik. Kedveli a lucernatáblákat, amelyeket évekig nem szántanak fel. Leggyakrabban búza-, kukorica-, cukorrépaföldeken, illetve gyomos szegélyekben találhatók kotorékai.

aranysakál

(Canis aureus)

A sztyeppék, fákkal tarkított puszták, bokorerdők és az aljnövényzettel dúsan benőtt vagy elnádasodott nedves területek lakója. Területünkön nagyon ritka.

házi görény
(Mustela putorius)

Élőhelyválasztásában generalista, az ember közelségét is kereső ragadozó. A zárt erdőterületeket és a nagy kiterjedésű homogén élőhelyeket kerüli.

 Név

 Élőhelye

vörös róka (Vulpes vulpes)

Hazánk egyik legelterjedtebb ragadozója, gyakorlatilag mindenhol megtalálható. Földön fészkelő védett madarak egyik legkomolyabb károsítója.

vaddisznó

Változatos élőhelyeken megtelepszik, csak a teljesen nyílt, füves pusztákat és a hideg, hosszú ideig hóval borított területeket kerülni.